Bogádról

A Pécstől délkeleti irányban 3 kilométerre fekvő Bogád területén már a római korban gazdálkodást folytattak, a Mursa (Eszék) - Sopianae (Pécs) - Savaria (Szombathely) transzkontinentális útvonal pedig érintette a települést, innen fordult nyugat felé és haladt keresztül Sopianae-n. Római kori leleteket találtak a Romonya felé vezető út mentén feltárt temetőben, 1959-1960-ban pedig 21 sírhellyel rendelkező IV. századi temetőre bukkantak a község nyugati felén. Hamvasztásos temetkezési helyről származó sírleletek bizonyítják, hogy már a II. században éltek a község területén. Szórványleletként Constantinus (312-337) bronzérme és 8 ezüstcsat került elő a kutatásoknak köszönhetően. A legkésőbbi érem Julianus Apostata (361-363) korából származik. Egy V. századi ezüstcsat a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található.

Bogád az Árpád-korban is lakott település volt, az első fennmaradt írásos emlékek szerint 1058-ban a pécsi püspök birtokaként tartották nyilván. 1331-ben vallon telepesek alkották a falu közösségét. A nyilvántartások szerint 1559-ben 8, 1565-ben 17 ház volt a településen. Az 1680-as években Bécs ostromára induló török hadak súlyos pusztítást hagytak maguk után, a falu üresen maradt házait rövidesen rác menekültek népesítették be. 1702-ben négy magyar és három horvát család lakott a községben. Barokk stílusú római katolikus temploma 1782-ben épült, az ekkor készült török medence szenteltvíztartóként a mai napig fennmaradt. A templom mellé négy szomszédos települést is ellátó plébániát építettek, amelyre három papot is küldött a pécsi püspökség. A hajdani szokás szerint a szentmisére, esküvőre, temetésre vagy más egyházi eseményre gyűlő közösség lovas fogatot küldött a papért. 1786-ban tiszta magyar községként 79 lakóházzal és félezer lakossal szerepel az írásos emlékekben. A ma is döntő többségében római katolikusok lakta településen a XVIII. században emelték Szent Vendel kápolnáját, amelyet 1999-ben felújítást követően szenteltek újjá.

1905 decemberéig a nagykozári körjegyzőséghez tartozott, majd egy évi önállóság után visszatért Nagykozárhoz. 1950-ben ismét önálló lett, 1966-ban pedig újból Nagykozár lett a hatósági és államigazgatási ügyek intézésének központja. A történelem során Bogod, Bogáth, Bogad, illetve Püsköbogád és Püspökbogád nevet is viselő település a második világháborút követően hagyta el a "püspöki" jelzőt.

Bogád a XX. században országos hírnevet szerzett dalárdájával, néptánc- és amatőr színjátszó csoportjával. A bogádiak napjainkban a romonyai Rozmaring Néptáncegyüttesben segítik a hagyományok megőrzését. A jó minőségű termőtalajjal rendelkező településen Bogádi Virágzó néven alapítottak mezőgazdasági termelőszövetkezetet az 1960-as években, ahol sertés és szarvasmarha neveléssel is foglalkoztak. A termelőszövetkezet dolgozói 1953-ban hozták létre a többször nevet változtató sportkört is, amely ma Bogádi SE néven a labdarúgás megyei első osztályában játszik, az elnöki székben Schmidt Józsefet 1988-ban az akkor 24 éves Auth József követte. Az 1990-es években Zengő Gyöngye Mgtsz. néven 12 település lakosai gazdálkodtak közösen, Bogádról már csak 9 dolgozója volt a szövetkezetnek. A rendszerváltást követően csak néhány család vette vissza gazdálkodás céljára a birtokát. A földművelésből élők száma rohamosan csökkent. A Központi Statisztikai Hivatal 2001-es adatai szerint 5-en éltek mezőgazdaságból. A község társadalmi és gazdasági szerkezete Pécs agglomerációjában a gazdasági fejlődéssel és a megduplázódó lakossággal teljesen átalakult.

A község önálló, önkormányzati fenntartású 8 osztályos általános iskolával rendelkezik, amely étkezési lehetőséget és napközi ellátást is biztosít. Az oktatási intézmény Dr. Berze Nagy János (1879-1946) bölcsész nevét viseli, aki néprajzgyűjtői munkásságát már 14 éves korában elkezdte, 1905-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett és az erdélyi éveket követően visszatért Magyarországra. Az 1916-os román betöréskor a néprajzkutató 800 kötetes könyvtára is odaveszett. 1919-től Szekszárdon, 1924-től pedig Pécsett dolgozott, 1940-ben jelent meg egyik fontos műve Baranyai magyar néphagyományok címmel három kötetben. Az iskola oktatói két épületben tanítanak, a testnevelés oktatását pedig a 200 főt is befogadni képes Művelődési Házban oldják meg. 2005-ben több mint 130 gyermek tanult az intézményben, a diákok között a legtöbben bogádiak, többségében azonban más településekről érkeznek a tanulók. A bogádiakat létszámban a romonyaiak, majd a nagykozáriak követik. A gyermekek között pécsiek is vannak. Bogád Romonyával közösen működtet intézményfenntartói társulást, előbbi a szomszédos község óvodáját támogatja, a Romonyára járó bogádi óvodások létszámától függően egészíti ki az állami normatíván felüli többletköltségeket, Bogád pedig a közel 500 lelkes településtől kap hozzájárulást az általános iskola fenntartásához. A társulásból Nagykozár 2000-ben kilépett. Az általános iskola korábbi igazgatója az eredménytelen vezetőválasztási kísérletet követően 2004-től megbízott igazgatóként látta el feladatát, majd 2005-ben úgy döntött, hogy ismételten benyújtja pályázatát, a közös képviselő-testületi ülésen két pályázó, Benedek Anikó és Orbán Józsefné közül az utóbbi pályázó munkáját támogatták a bogádi és romonyai képviselők. Az iskola mellett a néprajzkutató nevét viselő alapítvány is működik és az intézmény segítségével rendezik meg évente a "bölcsészdoktor nevét viselő napot" is, amelyen többnyire gyermekelőadások, néptánc együttesek és nyugdíjas kórusok láthatók.

A már említett sportkör mellett a civil élet további fontos elemei a napjainkban is aktív nyugdíjas klub és a formálódó ifjúsági klub. Az egyházi életben is fontos szerepe van a községnek, a bogádi plébániához tartozik Nagykozár és Romonya is. 2005. október 1-jén községünkben rendezték az I. Egyházmegyei Ifjúsági Találkozót. Szent Vendel napját az újjászentelést követően minden évben a kápolnánál tisztelik meg.

Bogád 2000-től a Romonyai Körjegyzőséghez tartozik, a jegyzőség a polgármesteri hivatal feladataihoz tartozó hatósági és államigazgatási ügyeket intézi. Szociális ügyek intézésére szerdán reggel Bogádon is van lehetőség. A körjegyző Ruppert Edina. A település orvosa Dr. Lovász Lilián, aki a bogádiakat, nagykozáriakat és romonyaiakat körorvosként látja el. Bogádon önálló postahivatal működik, amelyet Mánfai Józsefné vállalkozó üzemeltet. A Pécsett is jól ismert "bogádi kiflit" a híres Horváth pékségben állítják elő. 2005-ben húsüzem nyílt a településen, amely termékei nevében is viszi a község hírét. A településen két élelmiszerbolt működik és két itallal is szolgáló üzlet várja a vendégeket. A helyiek az egyiket csak "kocsmaként", a másikat "presszóként" emlegetik.

A rendszerváltás során a Nagykozári Közös Tanács is a történelem részévé vált, az 1990-es első önkormányzati választáson Horváth Tibort, az évszázados pékség vezetőjét, pékmesterét választották polgármesternek. 1994-ben Czár János, a képviselő-testület korábbi tagja lett a település első embere, akit 1998-ban és 2002-ben is újraválasztottak. 1994-ben a volt polgármester, 1998-ban Bodor János, 2002-ben pedig Schmidt József végzett a második helyen. A település lakossága az ezredfordulót követő években megkétszereződött. A korábban 5 fős képviselő-testület 2002-ben hét fősre bővülhetett. A település lélekszáma az 1990-es években 500 és 600 fő között mozgott, 2005-ben meghaladta az 1000 főt. Czár János alpolgármestere Balázs János volt, 2002-től pedig Harangozó Zoltán. 2004 őszén a képviselő-testület tagjainak többsége a polgármester lemondását próbálta elérni, Czár János a kérésnek nem tett eleget, a képviselő-testület feloszlatását viszont ő is támogatta. Két hónapon keresztül Harangozó Zoltán alpolgármester irányította a községet, az időközi önkormányzati választást 2004. december 12-én tartották. A bogádi választópolgárok 2004-ben harmadszor járultak az urna elé, 2004 júniusában a május 1-jén történt európai uniós csatlakozást követően Magyarország választói először szavazhattak az európai parlamenti választáson, 2004. december 5-én pedig az állampolgárság határon túli magyaroknak történő megadásáról szóló törvényjavaslat kidolgozásának támogatásáról, valamint a kórházak privatizációjáról nyilváníthattak véleményt. A második országos szavazást követően egy héttel három polgármester- és tizenegy képviselő-jelölt indult az időközi önkormányzati megmérettetésen. 306 választópolgár adta le szavazatát, a polgármester 140 szavazattal a 24 éves, politológus végzettségű Pfeffer József lett, Harangozó Zoltán 97 szavazatot, Weimanné Hein Veronika 69 szavazatot kapott. Az új önkormányzat 2004. december 22-én tartotta alakuló ülését és tette le az esküt. 2005-ben nyolc pályázatot nyújtott be az önkormányzat, amelyen 4 millió 14 ezer forintot nyertek. Elkészült a Bem utcai csatlakozó, az iskola előtti út, körforgalom és parkoló, a 24. helyrajzi számú út vízvezetéke, utóbbival több évtized után Kereszt utca néven nyílt új út Bogádon. Ismét elindították a szociális gondozást az idősek számára, a korábbi homoktetői vízi beruházásból és a község belterületét érintő közvilágítás korszerűsítésből visszamaradt részletekre 4 és fél millió forintot fizettek ki. A közvilágítás fejlesztésnek még 2006-ban is van egy 800.000 Ft-os törlesztő részlete. 2005. május 25-én Bogád a kategóriájában országosan 16. helyen végzett a Kihívás Napja versenyén. 2005. augusztus 20-án falunapot rendeztek, a játszóházak, a főző- és rajzverseny mellett a szabadtéri színpadon többek között a pécsi Stony Blues Band és a budapesti Moonflower együttes is fellépett. A község rendezvényeinek szinte állandó vendége a sikeres romonyai néptáncegyüttes, amelyben sok bogádi fiatal is szerepel. A 2005. szeptember 11-én tartott Mária-napi búcsún régi sportkörös kapcsolat révén a településen járt a Csongrád megyei Forráskút község több családja és polgármestere, Fodor Imre is. 2005. október 1-jén Bogádon rendezték meg az I. Egyházmegyei Ifjúsági Találkozót. 2005-ben új utcabútorokat is elhelyeztek a településen, átalakították az önkormányzati foglalkoztatottak rendszerét és megkezdték a közterületek tisztán tartásához szükséges géppark kicserélését. Novemberben megterveztették a sportpálya déli részére elképzelt játszóteret, decemberben pedig a korábbi nyolc pályázat után újabb kettőt nyújtott be a település, eredményhirdetésük 2006-ra maradt. A játszóteret nem támogatta az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, azonban a pályázatot 2006. márciusban újra kiírták, Bogád ismét benyújtotta az elkészített anyagot. A másik decemberi pályázatot támogatta a minisztérium és 2006-ban az Ezüstprogram keretében 300.000 Ft-ot használhatott fel a nyugdíjas klub összefogásával, az Edith Lakóotthon fiataljainak részvételével is szervezett rendezvénysorozatra a község. 2006 első félévének jelentős beruházásai a Petőfi utca hiányzó szakaszának megépítése, a Felsővenyet dűlő közvilágításának kiépítése és az alsófalu árokrendszerének kitisztítása voltak. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 4 millió forintos pályázati támogatásával pedig a Rákóczi utca kaphat idén új burkolatot a több mint 4 millió forintos önrésszel kiegészítendő ráfordítás által. 2005-ben megterveztették a Művelődési Ház teljes akadálymentesítését, 2006-ban pedig pályázatot nyújtottak be a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány kiírására. Az anyag a játszótér építésére másodszorra benyújtott pályázat mellett szintén elbírálásra vár. 2005 őszén elnevezte az önkormányzat a Homoktetőn és Cser dűlőben található utcákat, 2006 tavaszán kihelyezték az új utcanév táblákat a község legfontosabb külterületi részén. 2005-ben Bogád is csatlakozott a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez, így 2006-tól kaphatták meg először Bursa-ösztöndíjukat az önkormányzatnál pályázó egyetemi és főiskolai hallgatók, a község vezetése minden igénylőnek megadta az 5000 forintos támogatást, amely mellé a Bursa alapítvány újabb 5000 Ft támogatást biztosított. 2006-ban először nyújtott be a település Magyarsarlóssal, Nagykozárral és Romonyával, utóbbi község gesztorságával, közös beruházási koncepciót a csatornázás megvalósításához szükséges több mint 1 milliárd Ft címzett támogatásként történő elnyerésére a Belügyminisztériumhoz.

Bogád a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás tagja. Az állam a települések többcélú társulási együttműködéséhez támogatást is biztosít, az általános iskola működési hiányát a kistérségtől kapott normatíva enyhíti.

A település a Baranya megyei 1. számú, Pécs központú választókerülethez tartozik. 1990-től Dr. Andrásfalvy Bertalan, a Magyar Demokrata Fórum színeiben képviselte a községet az országgyűlésben, a Janus Pannonius Tudományegyetem docense az Antall-kormány művelődési és közoktatási minisztere volt. 1994-ben Dr. Lusztig Péter ügyvéd, korábbi rendőrfőkapitány a Magyar Szocialista párt jelöltjeként szerzett mandátumot. 1998-ban Dr. Mikes Évát, a Fidesz jelöltjét, Pécs 1990 és 1994 közötti alpolgármesterét választották a kerület képviselőjévé. Az Orbán-kormány idején 1999 júliusától a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztésért felelős politikai államtitkára volt. 2002 áprilisában Dr. Kékes Ferenc, a Magyar Szocialista Párt jelöltje, a Baranya Megyei Közgyűlést 1998-tól elnöklő politikus nyerte el a mandátumot. 2006-ban a pécsi városházi szocialista frakciót 2000-től vezető, történelem szakos középiskolai tanár és politológus Bókay Endre szerzett mandátumot. A választókerület sajátosságai között említhető, hogy mindig kormánypárti képviselője volt, minden ciklusban más személy képviselte és mind a négy rendszerváltást követő demokratikus választáson csak a második fordulóban dőlt el a mandátum sorsa. Baranya megyében ebben a kerületben szavazhat a legtöbb választópolgár.

Lezárva: 2006. május 1.