Skip to content Skip to left sidebar Skip to right sidebar Skip to footer

Nap: 2024. március 27.

Közmeghallgatást tartott a Baranya Vármegyei Önkormányzat Közgyűlése

Dr. Merza Péter János, a Baranya Vármegyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetője előadásával kezdődött a Baranya Vármegyei Önkormányzat Közgyűlése 2024. március 27-én 9 órára hirdetett közmeghallgatása. Merza Péter megtartotta „A területfejlesztés új irányai Baranya vármegyében” című előadását. Baranya vármegyében komoly fejlettségbeli különbségek vannak járások között. Vannak olyan járások, ahol a munkanélküliség kérdése továbbra is fontos területfejlesztési feladat, amely egyben lehetőség is, munkaerő-tartalékot jelent, a munkahely létesítését ösztönző beruházások így továbbra is kiemelkedőek. Munkanélküliségre és gazdasági elmaradottságra is választ kell adni. Kevés olyan megye van Magyarországon, amelynek közúti és vasúti infrastruktúrája nem alkalmas arra, hogy nagyléptékű beruházások érkezzenek, Baranya vármegye ezek közé sorolható. A mohácsi kikötő egy új, karbonsemleges megoldás lesz, a mohácsi híd hiányzó infrastrukturális elemet pótol. A Dunántúlon Baranyában találhatók a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező járások, nagy a fejlettségbeli szórás, célzott, kiegyenlítő-felzárkóztató, központilag támogatott és finanszírozott területpolitika megvalósítása a cél. A munkahely-teremtő beruházáshoz kell tehát célzott befektetésösztönzés és infrastrukturális fejlesztés. Debrecenhez, Nyíregyházához hasonló léptékű infrastrukturális forrásokra van szükség. Az M60-as továbbépítése mellett előrelépést hozhat a Kaposvár és Szigetvár közötti M67-es út megépítése.

„Egyik fejlesztés hozza a másikat.” Meg kell akadályozni az elvándorlási helyzetek kialakulását. „Az a furcsa megye vagyunk, amelynek nyugati része fejletlenebb, keleti része fejlettebb.” Ezt leképezi a településszerkezet is. Olyan helyekre szükséges tehát közepes vagy nagyobb fejlesztéseket telepíteni, amelyek járási szerepe is erős, úgymond várostérségi szinten kell fejleszteni. 2023-ban elfogadott, új területfejlesztési törvény lépett hatályba. Az új területfejlesztési koncepciónak is figyelnie kell a makroszintű világpolitikai tényezőkre és a klímasemlegességre, a koncepciónak így reagálnia kell a szállításra, az ipari szektor átalakítására is.

Hosszú évek után önálló tárca foglalkozik a területfejlesztéssel. Pénzügyi eszközre és szakmai támogató eszközre is szükség van. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz mellett további hazai források bázisán is meg kell kezdeni a nagytérségi és várostérségi szint fejlesztését. Szakmai vonalon területfejlesztési szolgálat jön létre. A várostérségi programok előkészítés alatt vannak, ezek a programok meg fogják határozni azokat a szükségleteket, amely alapján pályázati rendszerben forrást kell biztosítani. Baranyában egy nagy funkcionális térség van: Pécs és Mohács közös térsége, ezt most pécsi várostérségi területnek hívja a jogszabály. A pénzügyi alapot, ún. területfejlesztési alapot adóalapból számított szolidaritási hozzájárulásból tervezi feltölteni a kormány. A nagytérségi (Dél-Dunántúl) program már megvan, a várostérségi program készítése a kormányhivatalhoz rendelt megyei területfejlesztési szolgálatok felállításával nagymértékben felgyorsulhat. Empirikus és primer adatgyűjtésekkel szakemberek készítik ezeket a programokat és nagy eséllyel már őszre rendelkezésre állhatnak. Projekttámogató tevékenysége is lesz a szolgálatnak, nem engedik el a települési önkormányzatok kezét.

Minden fejlett országnál meghatározó az ipar hozzáadott értéke, ez alól Magyarország sem kivétel. Az ipar kiemelt jelentőségű foglalkoztatás, jövedelemtermelés és kutatás-fejlesztés szempontjából.

Merza Péter Kecskemét és Pécs harminc évvel ezelőtti és mai gazdasági jelentőségének összehasonlításával zárta húsz perces előadását. Fel kell zárkózni, helyben kell egy nagy ökoszisztéma, magas hozzáadott értékű beruházás és ahhoz kapcsolódnak a kis- és közepes vállalkozások. A települések ne engedjék el a TOP_Plusz kifutásával a fejlesztési elképzeléseiket, haladjanak tovább az ötleteikkel, a területfejlesztési alap a funkcionális várostérségi program kidolgozásával segítséget fog nyújtani a tervek jövőbeli megvalósításához.

Dr. Őri László vármegyei közgyűlési elnök összefoglalta az elhangzottakat, majd képviselői kérdésekre válaszolt az előadó és a közgyűlés elnöke.

A közmeghallgatást követően több napirendi pontot tárgyalt a közgyűlés. A két ülés között történt eseményekről, végrehajtott és átruházott hatáskörben hozott határozatokról szóló elnöki beszámoló után a 2024. évi közbeszerzési tervet fogadták el a képviselők, egy építési beruházás (díszterem energetikai korszerűsítése) és egy szolgáltatás (Paktum Plusz) közbeszerzésével számol a vármegye. A 2021-2027-es fejlesztési időszak Integrált Területi Programjának újabb módosítását tárgyalta a közgyűlés. Négy civil szervezetnek, elsősorban diákprogramok és -versenyek lebonyolításához nyújtott támogatást a közgyűlés. A korábbi Terület- és Településfejlesztési Operatív Program és a jelenlegi Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz területi önkormányzati és területi önkormányzati hivatali feladatairól készített összefoglalóból megismerhető, hogy a korábbi időszakban 30.3 milliárd forint összegben, 176 projekttel, az újabb időszakban már 24.4 milliárd forint értékben 137 projekttel foglalkozik a vármegyei önkormányzati hivatal.