Helyi önkormányzatok vezetőit, jegyzőit, középiskolás diákokat és egyetemi hallgatókat is meghívott a Europe Direct Baranya a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontba Európai uniós aktualitásokról 2024. március 6-án szervezett konferenciára.
Kerner Barbara irodavezető 10 óra 30 perckor megnyitotta a rendezvényt. Lővei Andrea, az Európai Parlament kapcsolattartója köszöntötte a megjelenteket. Kotlár Eszter és Klebercz Tímea a 2024-es Európai parlamenti választásról tartottak előadást. Dr. Ballester-Bólya Boglárka, az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma miniszteri biztosa az idei esztendő második félévének kihívásairól, Magyarország Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladataira való felkészüléséről adott részletes tájékoztatást. Déltől Zsifkó Ármin (HEAD PTE diákszervezet) moderált kerekasztal-beszélgetést az unión belüli mobilitási lehetőségekről, ösztöndíjakról Szabó Csillával, a Tempus Közalapítvány kommunikációs igazgatójával és Árvai Péterrel, a Pécsi Tudományegyetem Nemzetközi Igazgatóságának igazgató-helyettesével.
2019-ben 705 képviselőt választottak a tagállamok választásra jogosult polgárai, 2024-ben 720 képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe. Úgynevezett degresszív mandátumelosztással dolgoznak, minél kisebb egy tagállam lakosságszáma, annál jobban felülreprezentált a képviselői helyek számában. A 705-ből Németországban összesen 96 főt választhattak öt évvel ezelőtt, a legkisebb Máltáról is érkezhetett 6 fő. Magyarország 21 főt választhatott és a 720 főre emelkedő parlamentben is 21 fővel képviseltetheti majd magát. Magyarország az európai parlamenti választáson egy választókerületnek számít, amelyben a politikai pártok listát állítanak és öt százalékos küszöb mellett arányos rendszerben küldhetnek képviselőket. A megválasztott képviselők aztán nyáron akár a választás idején még nem is látható törésvonalak mentén politikai csoportokba rendeződnek.
Az Európai Unió három legfontosabb szerve közül nemcsak az Európai Parlament sorsa dől el idén júniusban, hanem az Európai Bizottságé is, a parlamenti választások eredménye már mutatja azokat az erőviszonyokat, amelyek alapján az Európai Unió Tanácsa javaslatot tesz az Európai Bizottság elnökének személyére. Az Európai Bizottságot, mint teljes testületet majd az Európai Parlament (EP) választja meg. Az Európai Parlament alakuló plenáris ülése 2024. július 16-án lesz Strasbourgban.
Az EP-választások 2024. június 6. és június 9. között lesznek. Magyarországon hagyományosan vasárnap járulnak a választópolgárok az urnák elé, a választás napja Magyarországon június 9-én várható. Van olyan európai tagállam, ahol csütörtök a választások tradicionális napja (például Hollandia), van olyan, ahol két napon át is lehet szavazatot leadni. A június 6. és június 9. közötti időintervallum minden tagállamnak lehetőséget ad arra, hogy belső érdekeire is figyelemmel tűzze ki a választás időpontját. Magyarországon a választás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki.
Mandátumszerzéshez küszöbérték is meghatározható 0 és 5 százalék között. Magyarországon a legmagasabb, öt százalékos a küszöb, ennyit kell szereznie egy pártlistának ahhoz, hogy a 21 mandátum elosztásánál figyelembe vegyék. Különlegesség, hogy Cipruson ez a küszöbérték 1,8 százalék.
1979-ben alakult meg első alkalommal az Európai Parlament. Az első választáson a részvétel meghaladta a 62 százalékot. Ez folyamatosan közel 42 százalékig csökkent, a trend 2019-ben megfordult, a részvételi arány újra meghaladta az 50 százalékot. Az idei mozgósításra indult a Use your vote!, magyar nyelven Szavazz te is! kampány. A részvételi arányt erősítheti a kötelező szavazás. Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban a választásra jogosultak kötelesek részt venni a szavazáson. Befolyásolhatja a részvételt a korhatár is, a tagállamok már 16 éves kortól biztosíthatják az aktív választójogot, így járnak el például Németországban és Ausztriában, Görögországban ugyanez 17 esztendő. A legtöbb tagállamban, így hazánkban is a hagyományos modell szerint, a tizennyolcadik életév betöltésétől szavazhatnak az állampolgárok.
2011-ben Magyarország már ellátta az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztségével járó feladatokat. A magyar elnökség a brit kilépéssel a korábbi ütemtervnél most korábbra került. Elnökségi triókban készülnek a tagállamok a féléves elnökségeikre, 18 hónapos programot állítanak össze. A tizenhárom év után ismétlődő spanyol-belga-magyar együttműködésben már a magyar félévre kijelölt súlypontok is ismertek: versenyképesség erősítése, demográfiai kihívások, bővítési folyamat előmozdítása, illegális migráció, védelempolitika erősítése, kohéziós politika jövője és a 2025. évi költségvetés előkészítése. Ez nem sorrend, ezek nem prioritások, utóbbiak majd a minden szakpolitikára kiterjedő programban lehetnek. A következő triót a magyar elnökséget követően 2025. január 1-jétől Lengyelország, Dánia és Ciprus alkotja majd.
Az uniós alsóbb szervezeti egységek, testületek üléseiből kettőezernél is többet kell elnökölnie félév alatt Magyarországnak. A félévet szűkebben is számíthatjuk, a választásra, a nyárra és a decemberi időszakra tekintettel a féléves munkát mindössze négy és fél hónap alatt kell elvégezni. Több mint kilencszáz fő képzése már 2023-ban megkezdődött. Magyarország felhasználja a 2011-es elnöksége idején szerezett tapasztalatait.
A kerekasztal-beszélgetésen Szabó Csilla az Európai Szolidaritási Testületről, a fiatalok önkéntes nemzetközi lehetőségeiről beszélt. Árvai Péter az Európai Bizottság és Magyarország közötti vita által 2022. decembertől érintett Erasmus-programot is egyébként jól kiegészítő új konstrukcióról, a Pannónia Ösztöndíj Programról adott rövid tájékoztatást. Utóbbi az Erasmusnál magasabb ösztöndíjat és teljes kreditbefogadást jelent. Árvai hangsúlyozta, hogy sokan céloznak meg európai világvárosokat, eredménytelenség esetén pedig elfordulhatnak az ösztöndíjprogramoktól, de „nemcsak világvárosba érdemes elmenni”, ahogy a külföldieknek is kiváló helyszín Pécs, tökéletes helyszíne lehet egy külföldi ösztöndíjnak egy európai közepes város is.
A kilencven százalékot meghaladóan diákokkal, hallgatókkal megtelt konferenciateremből a kerekasztal-beszélgetés után 13 órától szendvicsebéddel várták a szervezők a résztvevőket.
